Gyakran veszekedtünk apróságokon, és a nővérem másfél évig nem szólt hozzám.
Másfél évig nem beszélt velem, ami miatt egyre nőttek a félreértések és a távolság közöttünk.
Gyakran próbáltam helyrehozni a dolgokat azzal, hogy bocsánatot kértem a sioni testvéreimtől, de otthon sosem alkalmaztam ezt a gyakorlatban.
Tavaly, a fiatal tagok találkozóján néhány másik taggal elénekeltünk egy új dalt, a Bocsánatot.
Azon a napon nagyon éreztem a bocsánat szó erejét.
Este hazafelé menet vettem egy kis süteményt a nővéremnek, saját kezemmel etettem vele, megöleltem és bocsánatot kértem tőle.
– Nem kellett volna veszekednem veled, sajnálom.
Ezt hallva ő is sírni kezdett.
A bocsánatkérés által a köztünk lévő neheztelés és harag könnyek formájában szabadult fel.
A nővéremmel mindennap veszekedtünk.
Miután bocsánatot kértem, már 5 hónap telt el, és egyszer sem veszekedtünk.