A munkahelyemen egyfajta képzésen kellett részt vennem, ami megkövetelte, hogy egy hétig elvégezzem a munkatársaim feladatait. Először nem értettem a főnököm gondolkodásmódját. Csak azt éreztem, hogy helyettesítenek, és minden alkalommal, amikor munkába jöttem, meg kellett küzdenem a negatív gondolataimmal. Ahogy az első hétből második hét lett, zavarba jöttem és összezavarodtam. Végül már nem tudtam leplezni a neheztelésemet, és a negatív hozzáállásom elkezdte befolyásolni azt, ahogyan a munkatársaimmal bántam.
Amikor magamhoz tértem és átgondoltam a viselkedésemet, rájöttem, hogy negatív hozzáállásommal megbántottam a munkatársaimat. Abban a pillanatban eszembe jutottak „ Az anya szeretetének szavai, amelyek békét hoznak ”. Eltökélten, hogy helyrehozzam a dolgokat, úgy döntöttem, bocsánatot kérek, és összehívtam egy megbeszélést. Megosztottam velük, mire jöttem rá, miközben megértettem mindenki létfontosságú szerepét, és őszintén bocsánatot kértem a tetteimért.
Azóta sokkal szélesebb látókörre tettem szert, és a tapasztalat jobb munkavállalóvá tett. Ez a nagyszerű eredmény abban a pillanatban kezdődött, amikor egyetlen szót a gyakorlatba ültettem: „Sajnálom.” A szavaknak gyógyító erejük van!