Mindig is kínosnak tartottam, ha még apróságokért is kimondom a „köszönöm” és a „bocsánatot kérek”, amíg el nem kezdtem gyakorolni a mindennapi életemben. Rájöttem, hogy még erőfeszítés nélkül is kimondom ezeket a szavakat. Anya szeretetteljes és békességes szavainak bevezetése után ez csak fokozódott. Az Isten Egyházától tanultam meg kimondani és kifejezni, hogy mit érzünk. A hálát vagy a bocsánatot soha nem kell magunkban kimondanunk, amikor hangosan kimondjuk, megváltoztatja a körülöttünk lévő hangulatot, és az a személy, aki hallja, bátorítást kap, és ő is a csendből a hangos kimondásra vált. Örök hálát és dicsőséget adok Anyának, hogy hagyta, hogy ezeket a szavakat gyakoroljam a mindennapi életemben.
© Tilos az engedély nélküli reprodukció vagy terjesztés.
16