Mivel itt Oregonban tél van, a hideg eső miatt nem tudtunk annyit kosárlabdázni, amennyit szerettünk volna. Azonban eszembe jutott, hogy az egyetememnek van egy fedett kosárlabdapályája.
Már pár hete játszunk ott, és rájöttem, milyen lassan dicsérem a körülöttem lévők képességeit. Miután hallottam Anya-t, hogy gyakorolnunk kellene a dicséretet, megpróbálom szokásommá tenni, hogy minden alkalommal, amikor játszunk, megdicsérjem a körülöttem lévőket a képességeikért.
Köszönöm Anya, hogy egész évben kosárlabdázhatunk, hogy egységesek lehessünk, és hogy megtanulhassam, hogyan dicsérjem meg és engedjek a körülöttem lévőknek!
© Tilos az engedély nélküli reprodukció vagy terjesztés.
152